Érzések - leírások-minden napjainkról !

    
Kedves barátaim,vagy csupán ismerőseim! Előbb vagy utóbb mindenki keresztül megy nehéz időszakokon.Az élet nem könnyű, sokszor a legerősebb emberek a legérzékenyebbek. Tudtátok, hogy azok az emberek, akik a legtöbb kedvességet nyújtják másoknak, pont azokkal bánnak igazságtalanul? Gondolnád, hogy azoknak van a legnagyobb szüksége a törődésre,akik másokról gondoskodnak? Tudtad, hogy a 3 legnehezebben kimondható szó a Szeretlek, Sajnálom és a Segíts! szó? Sokszor attól, hogy valaki boldognak néz ki,mélyebbre kell nézni ahhoz, hogy igazán meglássuk, mennyi fájdalmat hordoz !
                           
.A fájdalom nem azért van, hogy szomorúvá tegyen, ne feledd. Ez az a pont, ahol az emberek mindig eltévednek... A fájdalom csak azért van, hogy éberebbé tegyen - mert az emberek csak akkor válnak éberré, amikor a nyílhegy mélyen a szívükbe hasít, és megsebzi őket. Egyébként nem ébrednek fel. Amikor az élet könnyű, kényelmes és zökkenőmentes, akkor kit érdekel? Akkor ki törődik az éberséggel? Amikor a barátod meghal, az egy lehetőség. Amikor a szerelmed elhagy... azok a sötétéjszakák, amikor olyan magányos vagy... annyira szeretted őt, mindenedet kockára tetted érte, és most hirtelen nincs többé veled. Magányosságod sírásában... ott a lehetőség; ha jól használod, tudatossá tesz. A nyíl hegye fájdalmasan éget - használd fel. A fájdalom nem azért van, hogy nyomorulttá tegyen, hanem azért, hogy tudatosabbá válj! És ha tudatossá váltál, minden szenvedés eltűnik." (Osho)

    
ÍGY ÉRZEK !! 2015.Január 14-én.

Egyes dolgokhoz már nincsen türelmem. Ez nem azért van, mert arrogáns lettem, hanem azért, mert az életem ebben a pillanatban egy olyan ponthoz ért, amikor már nem akarom az időmet olyan dolgokra fecsérelni, amelyek elkeserítenek és egyszerűen fájdalmat okoznak.
Nincsen türelmem a cinizmushoz, a durva kritikákhoz, és a hazugságokhoz.
Már nem érdekel az, hogy azoknak is megfeleljek, akik nem kedvelnek engem, hogy azokat is szeressem, akik engem nem szeretnek, és azokra is rámosolyogjak, akik nem mosolyognak vissza rám. Az életemből egyetlen egy percet sem fogok elvesztegetni azokra, akik hazudnak, vagy manipulálni akarnak.
Úgy döntöttem, hogy nem fogok mások elvárásainak megfelelni, nem fogom tűrni a képmutatást, ha valaki nem őszinte, vagy hízeleg. Nem fogom tolerálni az okoskodást, akadémiai tudálékoskodást, nem érdekelnek a pletykák, nem szeretem a konfliktusokat és a durva vitákat. Egy olyan világban hiszek, ahol helye van a különbözőségeknek, az ellentéteknek, ezért kerülni fogom azokat az embereket, akiknek merev és hajthatatlan a gondolkodásuk. Ha a barátságról van szó, utálom, ha valaki hűtlen, vagy áruló.
Nem értem azokat az embereket, akik nem tudnak dicsérni, vagy bátorítani egy nehéz helyzetben. Unom a nagy túlzásokat, és nem értem azokat, akik nem szeretik az állatokat. És ami a legfontosabb: nincsen türelmem azokhoz, akik nem érdemelnek türelmet.”


                                  

Egy 16 éves lány és egy 18 éves fiú egyszer nagyon egymásba szerettek. A fiú azt mondta, hogy örökké szeretni fogja, mire a lány azt mondta: - Nem, nem fogsz, nincs olyan, hogy örökké. A fiú persze megharagudott a lányra és szomorúvá tette a lány feltételezése. A lány csak annyit mondott, hogy ő legalább reális, tudja, hogy nincs örök szerelem. 50 év múlva a fiú halálos ágyán feküdt, mellette a lány,a kinek 18 évesen azt mondta, hogy szereti. Egymás kezét fogták, majd az öreg ember megszólalt: - Szerettelek, Szeretlek és Szeretni foglak. - majd lehunyta szemét és eltávozott. A lány megértette, hogy ugyan nincs örökké, de sírig tartó szerelem van
                              Mért nem tudom elfogadni,hogy örökre vége,miért várom most is, hogy visszajöjjön végre?Mért álmodom mindig, hogy velem van újra?Miért kell naponta gondolnom a múltra?Miért fáj, ha látom, vagy miért fáj, ha nem,Miért van,hogy feledni nem tudom ma sem?Miért fáj, ha szavak nélkül, némán eltapos,hisz ez köztünk szinte már mindennapos.Miért érzem azt, hogy mégis jó lehet?Miért kell szeretnem, ha ő nem szeret?!
                        
"Volt egyszer egy mese, nem mondtuk el végig,

Nem jutottunk, csak a közepéig.
Beleszólt a végzet ebbe a mesébe,
Mikor a legszebb volt, akkor hagytuk félbe."

              

Napok, hetek, hónapok,évek. Őrült-szép közös emlékek. Együtt átélt közös csodák,... aztán a bárka egyszer csak nem visz tovább...!
Csendesen ring a hajó...nem sodor tovább a lusta folyó!
Evezni kell!- nincs már megoldás!
S hirtelen nem tudjuk: átok...vagy áldás, hogy nekünk egy az utunk! - bár titokban hisszük, hogy egy helyre jutunk!
- Hát jobb, ha együtt evezünk, -néha szél ellen, máskor meg segít a szél... hiszen ismert a cél!
Tiszta lélekkel együtt haladni, és egymásnak örökre megmaradni!

    
A legszebb ajándék

"A legszebb ajándék nem a drága ékszer.
Nem a vagyon, pompa, csillogó papírba
csomagolva, kis dobozban lapulva.
Nem a fény, a ragyogás.
Nem a szó, melyet hamisan ejt ki a száj.
Nem az ígéret, egy szebb jövőről gazdagon.
Nem a pompás új ruha, a legmenőbb cipő,
táska, tengerparti nyaralás.
Egy ölelés, melyben ott van a számítás.
A legszebb ajándék, sajnos néha nagyon keresett.
Nem lehet megvásárolni, nem lehet kérni, ha nem megy.
Mert a legszebb ajándék a
"SZERETET " mely tiszta szívből ered."

  
Én csak egy egyszerű ember vagyok, akit az Élet megtanított arra, hogyan kell erősnek lenni. Megtanított tűrni, nyelni, leküzdeni a dühömet. Tudom, hogy kell harcolni és tudom, mikor kell elengedni. Megtanultam, hogy kell felejteni és tudom, nem mindent kell elfelejteni. Látom már sok embert elveszítek, de mindig jönnek újak. Érzem, hogy kell változni és változtatni. Megtanultam bízni, remélni és csalódni is. Kaptam pofonokat, könnyeket és mosolyt is. A jó élmények feltöltenek, a rossz emlékek erőssé tesznek. De bármi is történik ez az Én életem, nem bánok semmit sem, hisz Én mindig csak több leszek. A sebek után maradt hegek és a mosolyok általi ráncok is az Enyémek. És büszke vagyok rájuk, mert általuk vagyok az, aki lettem. smile hangulatjel

© 2014 Minden jog fenntartva.

Készíts ingyenes honlapotWebnode